Több mint helyezés – mit adhatnak a matematikaversenyek?

A matematikaversenyek nemcsak a teljesítményről szólhatnak: sikerélményt, önismeretet és közösségi tapasztalatokat is adhatnak. Molnárné Kovács Judit a Rényi Intézet kutatószemináriumán mutatta be egy vizsgálat eredményeit.
mta kutatocsoport

A matematikaversenyek ösztönző kihívást vagy éppen komoly teljesítménynyomást jelenthetnek a diákoknak. De vajon mi marad meg belőlük évekkel később? Erről is szó esett Molnárné Kovács Judit, a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet igazgatónőjének meghívott előadásán, amelyet 2026. szeptember 28-án tartott a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Matematikadidaktikai Kutatószemináriumán, Budapesten. Az előadás a matematikaversenyek tanulási motivációban és bevonódásban betöltött szerepét állította középpontba.

Az Ambrus Gabriellával (ELTE), Kónya Eszterrel (DE) és Kovács Zoltánnal (EKKE) közösen végzett kutatásban 569, természettudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai (STEM-) területen tanuló elsőéves egyetemista idézte fel egy kedves iskolai matematikatanulási élményét. Közülük 68-an maguktól matematikaversennyel kapcsolatos emléket választottak. A beszámolók tartalomelemzése szerint a versenyekhez nem csupán a jó helyezés, hanem kompetenciaélmény, társas kapcsolódás és a továbbtanulást segítő önismereti felismerés is társulhat.

„Azon magunk is meglepődtünk, hogy a pozitív emlékek mennyire nem az eredményről szólnak (jelentősebbnek mondható országos versenyhelyezésről csak 1-2 diák tett említést), hanem a részvételről, a versenyzés során megélt kompetenciaérzésről, és arról, milyen fontos önismereti tapasztalat volt ez számukra a továbbtanulás irányának megválasztásához.” – emelte ki Molnárné Kovács Judit.

A versenyhelyzet megélése ugyanakkor nem egyforma minden tanulónál. Az előadó szerint alapvető különbséget jelenthet, hogy a diák a megmérettetést lehetőségként vagy saját értékességét fenyegető helyzetként értelmezi.

„Ez alapvetően a személyes céljaiktól függ, például attól, hogy a versenyzést kihívásnak vagy fenyegetésnek élik meg. Akit a kíváncsiság és a kompetenciapróba ösztönöz, az szeretni fogja. Aki úgy érzi, hogy egy sikertelen teljesítmény az önbecsülését kockáztatja, abból a tanulóból a versenyzés szorongást vált ki, és kerülni fogja.” – fogalmazott az előadó.

A vizsgálat pedagógiai szempontból is fontos kérdést vet fel: hogyan lehet úgy versenyzési lehetőséget kínálni, hogy az támogassa a fejlődést, de ne váljon kötelező teljesítménypróbává?

„Nagyon fontos, hogy az versenyezzen, aki szeretne versenyezni. A versenyzés önfejlesztő mozzanatára fektetett hangsúly leveheti a nyeréskényszer terhét a diákokról. A csapatversenyek során megélt társas támogatás szintén enyhíti a szorongást.” – hangsúlyozta Molnárné Kovács Judit.

A kutatószeminárium szakmai vitájában a módszertani korlátok is előkerültek. Mivel az adatgyűjtés eleve pozitív matematikatanulási emlékek felidézésére irányult, a kutatás nem ad átfogó képet a versenyzés esetleges kedvezőtlen élményeiről. A további vizsgálatok számára ezért a negatív emlékek, a tanulói érzelmek, valamint a pedagógusok versenyeztetéssel kapcsolatos nézetei is érdekes irányt jelenthetnek.

Legutóbbi frissítés: 2026. 11. 16. 10:36