A Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének két munkatársa, Csontos Flóra és Hujber-Mitru Szilvia is bemutatta kutatási eredményeit a The Education University of Hong Kong által 2026. július 28–31. között megrendezett International Postgraduate Conference and Research Forum (IPCRF 2026) konferencián. A reziliencia, az alkalmazkodóképesség és a fenntartható fejlődés kérdéseit középpontba állító rendezvényen több mint 400 résztvevő találkozott 30 országból és térségből. A nemzetközi fórumon az oktatás, a társadalomtudományok, a pszichológia és a mesterséges intelligencia kutatói egyaránt képviseltették magukat.
Csontos Flóra a Kovács Judittal közösen készített, „Return-to-Office Policies and Organizational Citizenship Behavior (OCB): Employee Perspectives in Home-office and Hybrid Work Contexts” című kutatás eredményeiről számolt be. A négy fókuszcsoportban, összesen 23 munkavállaló részvételével végzett vizsgálat azt elemezte, hogyan alakulnak az otthoni és hibrid munkavégzésben a munkaköri feladatokon túlmutató önkéntes viselkedések, például a kollégák segítése és a szervezeti közösségben való részvétel. Az eredmények szerint ezek a viselkedések nem feltétlenül szorulnak vissza, inkább megváltozik a formájuk, különösen a személyes találkozások és a spontán segítségnyújtás terén.
„A legfontosabb üzenetét a kutatásnak abban látom, hogy mivel átalakulni látszik mind a munkateljesítmény észlelete és mérése, mind a társas interakciók minősége és megélése, így nagy hangsúlyt kell az alkalmazkodóképességre és a másikra való odafigyelésre fektetni annak érdekében, hogy a munkavállalók hosszútávon fenntartható módon tudjanak mind egyénként, mind csapatként dolgozni.” – hangsúlyozta Csontos Flóra.
Hujber-Mitru Szilvia „Psychology in the Age of AI: Human Connection, Therapeutic Acceptance and the Future of Professional Practice” című előadásában három, magyar résztvevők bevonásával végzett kérdőíves kutatás eredményeit kapcsolta össze. Az első vizsgálat azt elemezte, hogyan alakulhat ki érzelmi kötődés a generatív MI-alapú beszélgetőpartnerekhez, és milyen kapcsolatban áll ezzel az antropomorfizáció, vagyis az emberi tulajdonságok MI-nek tulajdonítása. A második kutatás az MI-alapú pszichoterápiás segítségnyújtás elfogadását hasonlította össze a mentális egészségügyi szakemberek és a segítséget igénybe vevők körében, ahol az eredmények szerint az utóbbiak nyitottabbnak mutatkoztak az MI-alapú segítségnyújtás iránt. A harmadik a pszichológusok és pszichológushallgatók MI-vel kapcsolatos attitűdjeit, valamint a szakmai szerepükre vonatkozó fenyegetettségérzésüket vizsgálta. Az eredmények több csoportkülönbségre is rámutattak: a pszichológushallgatók például nagyobb szakmai fenyegetettséget észleltek, mint a gyakorló pszichológusok. A bemutatott vizsgálatok arra irányították a figyelmet, hogy az MI pszichológiai alkalmazásainak megítélésében a technológiai lehetőségek mellett a bizalom, az emberi kapcsolatok és a szakmai identitás is meghatározó.
„A mesterséges intelligencia egyre több olyan területen jelenik meg, ahol korábban az emberi kapcsolatoknak meghatározó szerepük volt. Pszichológiai szempontból ezért különösen fontos megértenünk, hogyan viszonyulnak az emberek ezekhez a technológiákhoz, milyen bizalmat alakítanak ki irántuk, és milyen hatással lehetnek a társas kapcsolatainkra. A konferencia jó lehetőséget adott arra, hogy ezeket a kérdéseket nemzetközi tudományos környezetben is megvitassuk, és más kutatási megközelítéseket is megismerjünk.” – emelte ki Hujber-Mitru Szilvia.
A konferencia a kutatási eredmények bemutatása mellett lehetőséget teremtett a nemzetközi szakmai tapasztalatcserére, új kutatási nézőpontok megismerésére és a különböző tudományterületek közötti párbeszédre is.
„Számomra főként a hallgatói mentális egészséggel kapcsolatos előadások voltak a legérdekesebbek. Szakmai szempontból is értékes volt hallani, hogy más kultúrákban mik lehetnek a hallgatói rizikófaktorok, és mik számítanak univerzális veszélyforrásnak, illetve mit lehet tenni egyéni és intézményi szinten is a mentális egészség megőrzése érdekében.” – emelte ki Csontos Flóra.
„Különösen érdekes volt látni, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése milyen sokféle kérdést vet fel a különböző tudományterületeken, és mennyire eltérő megközelítésekből vizsgálják ezeket a nemzetközi kutatásokban. A szakmai programok mellett továbbá a kulturális élmények is sokat adtak az utazáshoz.” – fogalmazott Hujber-Mitru Szilvia.
A konferencián a Bölcsészettudományi Kar képviseletében dr. Venkovits Balázs, az Angol-Amerikai Intézet igazgatója is részt vett. Meghívott plenáris előadóként a globális migrációs útvonalak átalakulásáról, az új diaszpórákról és a kulturális örökség megőrzéséről tartott előadást.
A konferencián szerzett tapasztalatok a résztvevők későbbi kutatómunkájában is hasznosnak bizonyulhatnak. Csontos Flóra például a megismert kutatási megközelítéseket és új ötleteket saját doktori munkájában is szeretné felhasználni. A hongkongi részvétel így a kutatási eredmények nemzetközi bemutatása mellett új szakmai perspektívákkal és a további tudományos munkában is hasznosítható tapasztalatokkal gazdagította a résztvevőket.